Többes jogviszonyú ügyvezető

Az ügyvezető után, amennyibe a társaság tagja, és más jogviszonyában sem fizeti meg legalább a minimálbér utáni járulékot, tárasvállalkozónak minősül, így ebben a jogviszonyában a minimálbér után köteles megfizetni a járulékot

Betegszabadság

A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. A munkavállaló keresőképtelenségét a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 70 százaléka jár.
Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Ez azonban - ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt - nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része.

Nem jogosultak betegszabadságra az egyéni és társas vállalkozók, segítő családtagok, megbízásos jogviszonyban állók, ők a  keresőképtelenségük első napjától kaphatnak táppénzt, amennyiben a törvényben előírt egyéb feltételek fennállnak.

Táppénz

Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a törvényben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyában külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

A biztosított, ha részére betegszabdság jár, táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult.

A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Nem jár táppénz
a) a keresőképtelenség arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,
b) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,
c) a gyermekgondozási segély folyósításának idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,
d) az előzetes letartóztatás és szabadságvesztés tartamára,
e) saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.

 A táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának  időtartama alatt egy éven át. A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60%-a, illetve 50%-a, de az egy napra járó összege nem lehet több a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részénél. 

Terhességi-gyermekágyi segély

Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és
a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az  idejét,
b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralévő időtartamára annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbe fogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gondozásba vétel napján rendelkezik a két éven belüli 365 napi biztosítási jogviszonnyal.